TOUR DE PERES
Túra a Peresen, ameddig jólesik

Tervezett időpont: 2024. május 4.

KENUISKOLA MÁJUS 5-én vasárnap

Imádod A VIZITÚRÁK HANGULATÁT?

Vagy éppen még sosem vízitúráztál, de mindig is szeretted volna kipróbálni, hogy milyen lehet?
Magyarországnak egy kevéssé ismert, gyönyörű, érintetlen kis vizére invitálunk benneteket!
A Körösöket nádasok, vízililiomok díszítik, körülöttünk szitakötők kergetőznek, utunk során jégmadarakkal,
gólyákkal, nádirigókkal és bakcsókkal találkozhatunk!
Vannak olyan vadregényes szakaszok is, ahol mindkét oldalról fák lógnak a vízbe,
mi pedig úgy érezhetjük, mintha a civilizációtól elzárva a világ végén lapátolnánk.
Mivel a napi távok nem hosszúak, sok pihenéssel is kényelmesen teljesíthetők.

A folyónak sodrása gyakorlatilag nincs, és motoros vízi járművekkel sem sűrűn találkozhatunk,
így kisgyermekes családoknak is bátran ajánljuk a programot.
Ne ülj otthon, gyere velünk!

Mezőtúr és Gyomaendrőd között a 46-os számú főútról letérve pillanthatjuk meg a festői környezetben elterülő, hatalmas kanyarulatokkal tarkított Peresi-holtágat, mely a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág rendszere.

A vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok. Az ármentesítések, folyószabályozások eredményeként a Körösökön 248 átvágást (546 km) végeztek el, és mindezt gépesítés nélkül, emberi erővel, ásónyomról-ásónyomra haladva. A Hármas-Körös jobb partján található Peresi-holtág is mederátvágással keletkezett 1872-1894 között.

Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Hossza 27,6 km, átlagos szélessége 60 m, területe 174 hektár, víztérfogata 4,1 millió m3. Átlag vízmélysége 2,5 méter, de vannak ennél jóval mélyebb medervonulatok, amelyek még híven tükrözik az élő Körös „csordogáló" medrét. Állami tulajdon, kezelője a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ).

A holtág vize feltölthető a Hármas-Körösből, illetve némi vízpótlást kaphat a szomszédos Kecskészugi Holt-Körösből. Belvízcsatornákon keresztül kapcsolatban van a Hortobágy-Berettyóval. Leürítése gravitációsan és szivattyúzással lehetséges.

Elsődleges funkciója a belvíztározás, továbbá az öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, üdülés. Rendkívül változatos környezetű, a tájformálásban fontos szerepet betöltő holtág, mely ritkaságokban is gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A horgászatunkhoz nagyon sokféle helyet választhatunk, a nyílt partszakaszoktól az akadós terepig. A víz őshonos halai: a ponty, a süllő, a csuka, a harcsa, a balin és a keszegfélék, továbbá (a nem őshonos) amur, a busa, az ezüstkárász és a törpeharcsa. A vízparton sorakozó nyaralóházak a zavartalan nyugalom és a felfrissülés ígéretével várják tulajdonosaikat és az idelátogatókat.

A holtág torkolatánál található az 1902-ben épült Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű. A szivattyútelep 1970-ig üzemelt, majd ezt követően a 27 méter magas kéményét lebontották. A gépterem berendezése a gőzgéppel és a körszivattyúval eredeti állapotában megtekinthető. A volt kazánházban berendezésre került a Körösök vidékének jellegzetes élővilágát bemutató kiállítás.

A terv, hogy május 4-én teljes hosszában átevezzük a Peresi holt Köröst.

A részvételi díj tartalmazza:

A részvételi díj NEM tartalmazza:

Tervezett program:

Az egész túra sík-vízi, nyugodt és nagyon barátságos folyó szakaszokon történik.
Május 3-án pénteken este 19:00 órától már tart Gyomaendrődön
A gyülekező némi közös vacsorával, pakolászással, túramegbeszéléssel egybekötve 

A napot a hordók, lapátok és kenuk kiosztásával, elosztásával kezdjük.
Ezután megbeszélést tartunk.

Jelentkezők:

• Fitos Jósef

SEBES-KÖRÖS TÚRA
HATÁRTÓL ENDRŐDIG

Tervezett időpont: 2024. június 27-30.

Imádod A VIZITÚRÁK HANGULATÁT?

Vagy éppen még sosem vízitúráztál, de mindig is szeretted volna kipróbálni, hogy milyen lehet?
Magyarországnak egy kevéssé ismert, gyönyörű, érintetlen kis vizére invitálunk benneteket!
A Körösöket nádasok, vízililiomok díszítik, körülöttünk szitakötők kergetőznek, utunk során jégmadarakkal,
gólyákkal, nádirigókkal és bakcsókkal találkozhatunk!
Vannak olyan vadregényes szakaszok is, ahol mindkét oldalról fák lógnak a vízbe,
mi pedig úgy érezhetjük, mintha a civilizációtól elzárva a világ végén lapátolnánk.
Mivel a napi távok nem hosszúak, sok pihenéssel is kényelmesen teljesíthetők.

A folyónak sodrása gyakorlatilag nincs, és motoros vízi járművekkel sem sűrűn találkozhatunk,
így kisgyermekes családoknak is bátran ajánljuk a programot.
Ne ülj otthon, gyere velünk!

A Sebes-Körös a 19. század közepéig kiöntéseivel a Kis-sárrét láprétjeit táplálta, amelyben Körösszakál-Biharugra után terült szét, majd csak Vésztőtől vájva mélyebb utat magának. A vízszabályozáskor a mocsárvilágon keresztül egy új medret ástak a folyónak, így szárítva ki a vízjárta területeket. Ez a Kis-sárréten keresztülfutó, sok helyen teljesen egyenes vonalvezetésű mesterséges meder jelenti ma a Sebes-Körös hazai szakaszának döntő részét. Kanyargósabbá csak Szeghalom térségétől válik: innen helyenként már eredeti ágyában keresi kapcsolatát a Köröstarcsa felől délnyugati irányból érkező Kettős-Körössel.

Sokak véleménye, hogy az erőteljes tájátalakító hatások ellenére a Sebes-Körös a vízrendszer „legélőbb” folyója maradt. Kétségtelen tény, hogy a Körös-vidék élővizei közül ez a víz őrizte meg leginkább a nevében is fémjelzett „sebes” vízmozgását, ami egykor a Körösök általánosan karakteres tulajdonsága volt. Ennek megfelelően a Sebes-Körös leginkább a márna szinttáj folyója, ezt a jellemzőjét a Körösladánynál lévő duzzasztó is csak egy rövid, néhány kilométeres felvízi szakaszon képes befolyásolni.

Ez a gyorsabb, „élőbb” vízmozgás az ökoszisztémára is kedvező hatást gyakorol. A Sebes-Körösnek rendkívül fauna-gazdag a halállománya, ami a horgászatban számottevő és a természetvédelmileg jelentős fajokban egyaránt megmutatkozik. A Sebes-Körös régóta nevezetes igazi vadvízi süllőiről, balinjairól, pontyairól, márnáiról, domolykóiról, paducairól, illetve védett bucóiról, csíkhalairól. A Körösszakálnál lévő fenékgát alatt még az sem egyedi (bár ritka) eset, hogy olykor egy-egy kisebb termetű sebes-pisztráng is a horogra kerül, de volt már példa három kiló feletti példány pergetve történő fogására is a körösladányi duzzasztónál.

A Sebes-Körös – sok egyneműsége ellenére – kiváló élőhelyeket kínál a halak számára. A kettős-körösi összefolyástól Körösladányig tartó szakasz a folyó legmélyebb részét jelenti, e terület híresen sok akadót, kiváló haltanyákat vonultat fel, de a körösladányi duzzasztó felett becsatlakozó Berettyó folyó limányló torkolata szintén legendás horgászhelyszín. A duzzasztó felett néhány kilométeren meglassuló folyó Fokköz után már ismét érezteti gyors mozgását, ami a felsőbb részek felé haladva egyre markánsabbá válik. Újiráztól határozottan egy domolykós, paducos víz jellemzőit kezdi mutatni, Komáditól pedig az egyre zátonyosabb mederben surrogva siető víz sok helyen már hosszanti irányban gázolható, remek lehetőségeket biztosítva a legyezős horgászathoz is.

Ezeken a felső szakaszokon a halállomány összetétele már abszolút szinttáj-specifikussá válik, a hidakról sokszor figyelhetőek meg domolykók és paducok népes rajai. A márna és a süllő szintén gyakori, ám jobban rejtőző lakója a felsőbb részeknek, az alsóbb szakaszt jobban kedvelő fajok – mint a csuka, a harcsa, a kárász és a ponty már ritkábban fordulnak elő. A horgászok kezében gyakran kerülnek olyan kevésbé ismert fajok, mint a szilvaorrú keszeg, a sujtásos küsz, nyúldomolyó.

A vízterület adatai, információk:

• Hossza: 59,56 fkm
• Mederszélesség/mélyég: 20-40 méter/0,4-8 méter

A részvételi díj tartalmazza:

A részvételi díj NEM tartalmazza:

Tervezett program:

Az egész túra sík-vízi, nyugodt és nagyon barátságos folyó szakaszokon történik.
Pénteken este 19:00 órától már tart Gyomaendrődön
A gyülekező némi közös vacsorával, pakolászással, túramegbeszéléssel egybekötve 

 Kenutúra a Határtól Szeghalomig.

36 km, kb. 8 óra

 Túra Szeghalomtól Félhalomig

kb. 20 km kb. 6 óra

Jelentkezők:

• Fitos Jósef

EVEZÉS A BERIN

ECSEGFALVÁTÓL ENDRŐDIG
Tervezett időpont: 2024. augusztus 22-25.

Imádod A VIZITÚRÁK HANGULATÁT?

Vagy éppen még sosem vízitúráztál, de mindig is szeretted volna kipróbálni, hogy milyen lehet?
Magyarországnak egy kevéssé ismert, gyönyörű, érintetlen kis vizére invitálunk benneteket!
A Körösöket nádasok, vízililiomok díszítik, körülöttünk szitakötők kergetőznek, utunk során jégmadarakkal,
gólyákkal, nádirigókkal és bakcsókkal találkozhatunk!
Vannak olyan vadregényes szakaszok is, ahol mindkét oldalról fák lógnak a vízbe,
mi pedig úgy érezhetjük, mintha a civilizációtól elzárva a világ végén lapátolnánk.
Mivel a napi távok nem hosszúak, sok pihenéssel is kényelmesen teljesíthetők.

A folyónak sodrása gyakorlatilag nincs, és motoros vízi járművekkel sem sűrűn találkozhatunk,

így kisgyermekes családoknak is bátran ajánljuk a programot.
Ne ülj otthon, gyere velünk!

A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszegnél vesző medrét mesterséges csatornával délnyugatnak vezették a Sebes-Körös felé (mai Berettyó folyó), így a Sárrét másik végén kilépő mederben, a „túlfolyón”, lecsapolhatóvá vált a lápvilág vize.

A mocsár kiszárítása után a Berettyó Nagy-sárrétből kivezető, saját víz nélkül maradó medrébe az Észak-Alföld nyugati medencéjének vizeit kapcsolták be, legjelentősebbként az egykor szintén körösi Sárréteket is tápláló Hortobágy folyót, amely ma a Keleti-főcsatorna kiágazásaként indul Tiszavasváritól tiszai vízzel dél felé. Az összességében így 167,3 km hosszú vízfolyás alsó, a hármas-körösi torkolattól a Villogó-főcsatorna Ecsegfalva feletti kiágazásáig húzódó szakaszát hívjuk Hortobágy-Berettyó folyónak, innen a Karcag-Püspökladány felett lévő ágotai vészelzáró zsilipig Hortobágy-Berettyó főcsatorna, Ágota halomtól felfelé pedig, mint Hortobágy folyó.

A Hortobágy-Berettyó vízrendszer ma tulajdonképpen egy mesterséges, bonyolult vízgazdálkodási rendszerű vízfolyás, amelynek csupán alsó, Bucsa, Ecsegfalva, Túrkeve térségi szakaszán találhatóak meg az egykori Berettyó kanyarulatok. Ezek az ősi, több mint harminc kilométert meanderező folyóhurkok az általuk közrefogott hullámtéri területekkel együtt a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi pusztáinak részeként természeti, turisztikai szempontból kiemelt értékei az alföldi tájnak.

Zömében mesterséges jellege ellenére a Hortobágy-Berettyó – az általában lassan áramló, nyáron sokszor pangó folyó vizű kanyarulatainak, illetve a Mezőtúr térségi hullámtéri kiöntéseknek köszönhetően – gazdag halfaunával rendelkezik. Az élőhely adottságainak megfelelően azonban inkább az olyan, lassúbb folyást és állóvízi körülményeket kedvelő vagy ahhoz jól alkalmazkodó fajok érzik jól magukat, mint a ponty, az amur, a kárász, a csuka, bizonyos keszegfélék, illetve egyes szakaszon a süllő és a harcsa.

Horgászati szempontból – természeti és tájképi értékeiket is tekintve – így mindenképpen az alsóbb szakaszok biztosítanak kedvezőbb rekreációs lehetőséget a felsőbb szakaszokkal szemben.

A részvételi díj tartalmazza:


 

A részvételi díj NEM tartalmazza:
 

Tervezett program:

Az egész túra sík-vízi, nyugodt és nagyon barátságos folyó szakaszokon történik.
Csütörtökön este 19:00 órától már tart Gyomaendrődön
A gyülekező némi közös vacsorával, pakolászással, túramegbeszéléssel egybekötve 

Jelentkezők:

• Fitos Jósef