Nyomtatás
A nyár kalandja:
HAMAHAMA KALANDTÚRA
 Részletekért kattints!

Nyomtatás

Kamerádok!
Hamahamák népe!



Naná, hogy lesz Rába-túra 2009-ben is!
Sőt, KALANDTÚRA IS!

  
Ami biztos, hogy páratlan túra lesz!
Legyen béke a szivetekben!
Szabi, Janszi, Miszi

Nyomtatás

Hamahama
Rába-túrák 2009.

 Péntek: Szentgotthárd

Megérkeztetek arra a pontra, ahol az izgalmi állapot fokozódni kezd. Vagy voltál már Rába-túrán, vagy nem. Ha voltál, nagyon várod már a holnap reggelt, hogy vízre szállhass, ha nem voltál, azért izgulsz, mert nem tudod még mire vállalkoztál.

 Szerencsére gyalogolhatsz egy kicsit a vasútállomástól a táborhelyig, összesen 3 km-t, de semmi gond, a helyi erőktől megkérdezed, hogyan találsz el a Rába hídig, amin átgyalogolsz, és kb. 100 méterre bal kéz felől megtalálod az Alpokalja Motel melletti táborhelyet. Itt aztán vadul kérdezősködni kezdesz, hogy ki jött a Hamahamáktól, és ha mázlista vagy, minket is megtalálsz. Ha nem, ne ess pánikba, töprengj egy kicsit az intergenerációs mobilitás okozta feszültségeken, közben állítsd fel a sátrad, és legyél biztos abban, hogy rád fogunk találni, vagyis semmi sem ment meg attól, hogy másnap reggel belevágj a Nagy Kalandba!
Ha megéheztél, a Kemping kapuját közelítsd meg, pontosan a vonalában állj meg, és töprengj azon, hogy balra indulsz, vagy jobbra. Ha balra indulsz, találni fogsz egy  típusú vegyesboltot, de ez akkorra már valószínűleg zárva lesz. Sebaj, úgyszintén arra találsz egy kisebb éttermet, ahol annyi kaja van, hogy még el is adnak belőle. Különös tulajdonsága az egységnek, hogy jól lehet lakni benne, és közben lehet sopánkodni, hogy jajistenem, mi lesz holnap velünk! Rutinos turisták már kipróbálták, működik! Mármint a jóllakás…

Namost, ha jobbra indulsz a kapuból, akkor a városba jutsz, ahol mindenfélét tudsz kajálni, nézelődés, csodálkozás, stb. Ha szocreál romantikára vágysz, keresd meg a Sikátor nevű helyet, ahol 30 évvel ezelőtti asztalok mellett tudsz ücsörögni, 30 évvel ezelőtti arcokkal találkozhatsz, és még a palacsinta is olcsó, csak a pincér nem fog örülni, mert ő egy személyben a szakács is.
Ha finomat akarsz enni, akkor keresd meg a Rodeó nevű helyet, ahol Western körülmények között fogyaszthatod a serpenyős babot, a pultnál pedig nyergeken ücsöröghetsz, míg fel nem töri a feneked.
A Rodeót úgy találod meg, hogy a táborhelytől elindulsz a városba, (jobbra) addig mész, amig egy körforgalmú kereszteződést nem találsz, ott balra fordulsz, majd a nemtom hanyadik utcán jobbra fordulsz. A nemtom hanyadik utca sarkán van egy tábla, ami a Rodeó felé mutat. Persze az sem kizárt, hogy ott találsz minket.

Mire visszaérsz, azon csodálkozol, hogy mennyi sátor van, s ha európai módon alkoholt is fogyasztottál, kérj segítséget a sajátod megtalálásához. Persze ezt már ne tőlünk.
Másnap reggel kilenc óra nulla-nullakor eligazítás! A visszatérő, és már igen ellazult turisták kedvéért ez így néz ki: 9:00!

{mospagebreak}

 

 

Szombat: Ma lapátolunk Csákánydoroszlóig


 Szóval, a kilenc nulla-nullás eligazítás azért fontos, mert itt fogod megtudni, hogy mi vár rád, itt kapod meg a felszerelést, (hajó, lapát, hordó) itt kell vitatkozni a többiekkel, hogy ki kivel tervezte a hajózást, itt jössz rá, hogy neked kell kormányozni, de még sosem eveztél, stb.

Fontos, hogy itt kell a hajókért a kauciót fizetni, amit a végén visszakapsz, ha minden rendben ment, nem etted meg a hajót menet közben, és nem sikkasztottuk el az összes pénzt. (Ez durva vicc volt, de nekünk tetszett)

Tizenegy óra nulla-nulla perckor pedig vízre szállunk! Rutinosaknak: 11:00

Tehát a reggeli program javaslat:
Függően a tegnap este eseményeitől, térj magadhoz úgy, hogy az eligazításra teljes szellemi frissességben legyél jelen, 11-re a fizikai maximumot is érd el. Az eligazításos hajókiosztásos kérdésözönnek kb. 10-re vége, így egy órád lesz arra, hogy lerombold a sátradat, reggelizz, a csomagjaidat a kocsihoz vidd, és teljes harci díszben várd az indulást. Azon ne csodálkozz, ha 10.30-tól gyakran hallod a „hamahama” vezényszót, ez csak azt jelenti, hogy megkezdődött a túravezetők általi terror, vagyis igyekezz csomagolni.

Vagy ekkor, vagy még kilenc előtt vásárolj be az útra, erre igénybe lehet venni az említett boltot, a reggelire javasoljuk, a híd másik oldalán lévő piacot, ami ugyan ruhás piac, de lehet rántottát, melegszendót, és kávét igényelni. Ha megmondod, hogy velünk vagy, fizetni csak annyit kell, ami az árlapon szerepel, plusz a jatt.
Ha elfelejtettél magaddal hozni esőkabátot, kilépőcipőt, sapkát, akkor most kezdhetsz kapkodni.
Ha jól megreggeliztél, nem érdemes sok kaját vinni a vízre, viszont folyadékot annál többet! Kb. 6-7 órát töltünk a vízen, de menet közben már nem tudunk vásárolni, ezért fontos kellék a néhány zsömle, valami belevalóval, néhány csoki, de a legfontosabb a sok folyadék. Az alkohol nem javasolt, persze a laza fröccsért, vagy a sörért nem szoktunk lármázni, de a töményért már morogni szoktunk, extrém esetben nem engedünk vízre szállni, de ekkor rögtönítélő bíróság elé is állítunk. A folyó adottságai miatt érdemes tiszta érzékekkel elindulni, ráadásul az alkohol jobban ki is szárít. Egy kivétel azonban van, ha extra hideg van, esik az eső, fúj a szél, és a turista beleborul a folyóba. Na ekkor érdemes egy korty töményet a szervezetbe juttatni. Persze ilyen rossz idő csak tízévente van, utoljára 1997-ben tapasztaltunk ilyet… <!--[if !vml]--> Smile<!--[endif]-->
11-kor start.

32 kilométer vár ránk, az egész túra alatt ez a leghosszabb szakasz, de szerencsére a legnehezebb is. A botcsinálta kormányosok itt gyakorolhatnak, és garantáltan meg is tanulják a tudományt estére.
A menet az lesz, hogy egyik túravezető elöl megy, mutatna az utat, segít átjutni a nehezebb részeken, a másik túravezető pedig hátul takarít. Senkit nem hagyunk el. Pihenőket akkor tartunk, amikor úgy hozza a szükség, persze nem a miénk, hanem a turistáé. A terv szerint először kb. 12 km után, a csörötneki gátnál állunk meg, ott át kell emelni a hajókat, s ha ezen túlestünk, hát pihenünk is egy kicsit. A következő megálló 9 km múlva, a rábagyarmati híd után lesz, ahol kaja, pihi, fürdés, a tapasztalatok megbeszélése, és rövid esszé formájában történő kifejtése vár ránk. Innen már csak 11 km Csákánydoroszló, ahova megérkezve eszedbe jut az életed egy-egy mozzanata. A gyerekkor, az első szerelem, az iskolás évek, stb. Érdekessége, hogy mindez egy pillanat alatt fog lefutni, és ezzel párhuzamosan arra gondolsz, hogy nagy hibát követtél el, amikor egy ilyen túrára vállalkoztál, és megígéred magadnak, hogy többé ilyet nem teszel. Persze ezt vérmérséklettől függően cizelláltabb formában adod elő, de szerencsére ott leszünk mi, hogy túllendítsünk a krízisen. Pl. pattogunk veled, hogy szedd már ki a hajót, mire vársz, a többiek már rég itt vannak, stb. és ettől persze a teljes nyugalom fog rád törni.
Azért érdemes tudnod, hogy nem véletlenül szerveztük így a táborhelyeket. Az első nap túl leszünk a nehezén, aztán a többi nap már csak nyaralunk.

 De a legfontosabb, hogy kéretik nem beparázni a megpróbáltatásoktól! Az egyik visszatérő turistánk, aki jelenleg kilenc és fél éves, már háromszor végiglapátolta ezt a szakaszt, rajta kívül mindenki elfáradt, mert végigcsacsogta az utat.

Miután elhelyezkedtünk a táborhelyen, ahol még zuhanyozni is lehet, érdemes útra kelni, és besétálni a településre, ahol a KATI nevű étteremben főzik az ország legfinomabb babgulyását! Itt aztán telerakjuk a bendőt, majd a benzinkútnál vásárolt jégkrémmel a kezünkben hazasétálunk, és akkorát alszunk, mint még sosem.

Éjszaka arról álmodunk, hogy csak ringatózik a csónak, mi pedig hallgatjuk a madárcsicsergést, élvezzük a napsütést, a túravezetők pedig koktéllal kínálnak, pálmaággal legyeznek… De ez persze csak álom!!!
S hogy mi vár ránk reggel?

{mospagebreak}
 

 


Vasárnap, a mai cél: Körmend


Reggel az a határozott érzésed támad, hogy van vállad. Na jó, ezt eddig is tudtad, de most érzed is!
Megkeresed a túravezetőket, hogy érdeklődj, biztos evezünk-e ma, ha véletlenül igen, akkor mikor indulunk?

Ha nem találod a túravezetőket, akkor valószínűleg megint a KATI-ban vannak, babgulyást reggelizni.
Ha megtalálod őket, akkor megnyugtatnak, hogy igen, evezünk, ám a tegnapi 32 km-hez képest ma csak 14 áll előttünk, ezért elég dél körül elindulnunk. Halleluja! -gondolod magadban, és visszamászol a sátradba pihenni egy kicsit. Hibás lépés, ugyanis a felkelő nap pillanatok alatt 30 fokot varázsol oda, ezért újra kimászol, újra keresni kezded a túravezetőket, kis szerencsével megtalálod, majd megkérdezed, merre tudsz elemózsiát vadászni magadnak. Ha előző este nem tűnt föl, a faluba beérve találsz egy boltot, mellette egy kocsmát, ahol nem alkoholt fogyasztasz, hanem a reggeli kávét.
Délre ismét fittnek érzed magad, annak ellenére, hogy 11-től hallod folyamatosan a „hamahama” vezényszót, közben pakolsz, csomagolsz, sátor lebont, cucc elrak, kocsihoz visz.

 Rövid eligazítás, mi vár ránk ma, hogyan kell a körmendi gátat megközelíteni, ott hogyan segítik a túravezetők az átkelést, és kis szerencsével azt is meghallgathatod, milyen volt, amikor a nagyon hős, és nagyon bátor túravezetők kenuval lementek a gáton, majd ásítottak egyet.
 Ma is csodaszép szakasz vár ránk, többször megállunk pihenni, ma már a vízicsaták ideje is eljött, s mire kezdenéd a „jajistenem, de fáradok” mondókát, a gáthoz érünk.

Itt pihenünk egy közepeset, majd vízre szállunk ismét. 1200 méter megtétele után az tűnik föl, hogy az elől haladó túravezető áll a bal parton, és folyamatosan óbégat, hogy ide gyere, itt szedd ki a hajót. A „miért, most mi van?” kérdésre azt a választ kapod, hogy semmi különös, megérkeztünk.
Mire rendbe szeded magad, és lakhatóvá tetted a sátrad, azt is megtudod, hogy érdemes a töltésen elsétálni a hídig, és ott beülni a Halász étterembe, megkóstolni a ponty halászlét, illetve a vadpörköltet, de legalábbis bármit, mert már nagyon éhes vagy.

Tankolás után pedig irány a város, ahol a főtéren megtalálod a Batthyány kastélyt, a kastély egyik épületében pedig a biliárd szalont.
Bizony a mai nap után már visszatért az életkedved, és azon kezdesz morfondírozni, hogy nem is olyan rossz ez a túra… Reméled, hogy holnap is lesz nap.

Lesz!

{mospagebreak}
 

 


Hétfő: Molnaszecsöd, az elsőgigabuli


A körmendi reggel egészen komfortos. Tudod, hogy kb. 200 métert kell gyalogolni, és megtalálod a boltot, pékséget, újságost, bankautomatát, és a túravezetőket is, akik a főtéren lévő pince borozóban ücsörögnek, kávéznak, melegszendvicset reggeliznek, utána a környéken felvásárolt hatlapos sütiket fogyasztják. Újságot olvasnak és dart’s-t játszanak.

A „mikor indulunk?” kérdésre lakonikus „ráérünk” feleletet adnak, ugyanis 12 km. áll előttünk összesen.
Így visszaballagsz a táborhelyre, és azt hiszed, hogy ma megúszod a hamahamát, de nem, ahogy visszaérnek a túravezetők, már látod a szemükben, hogy csak az alkalomra várnak, hogy hamahamázzanak egyet. Persze ha résen vagy, ekkorra már vad csomagolásba kezdtél, legalábbis messziről úgy látszik. Bár ha azt látod, hogy a túravezetők lapáttal a kezükben mászkálnak, neked meg még áll a sátrad, akkor már érintett vagy.

 Igyekezz eljutni a csomagoddal a kocsiig, vedd a hordót a hónod alá, és kérdő tekintettel jelezd mindenki felé, hogy bepakoltad a kevés elemózsiát, a két liter folyadék is várja az indulást, Te pedig mindenre elszántan várod a mai napi vizicsatát.
Mire vízre száll a társulat, te már a rohamsisakot is felvetted, és semmi nem ment meg a folyó következő szakaszának élvezetétől!

A molnaszecsődi híd alatt igazi élvezet a hajók kiemelése! A meglepetés persze akkor ér, amikor meglátod, hogy egy kellemes pázsiton fogunk sátrat állítani, a sátorhelytől kb. 14 méterre van a helység két legfontosabb ojjektuma, a kisbolt, és a kocsma. Mivel mindkettő kultúrált, eszedbe sem jut a hazamenetel (mekkorát változott a véleményed!!) ráadásul ekkorra már azt is tudod, hogy nincs olyan probléma, amire megoldást ne tudnánk találni. A kocsmáros Szabiról először azt hiszed, hogy morcos, aztán rájössz, hogy jófej, és mindenben segít.

Épp sátrat állítasz, amikor meghallod, hogy a kocsmából kellemes dallamok szűrődnek ki, és nem tévedsz, ha arra gondolsz, hogy a visszatérő turisták ismét felfedezték a zenegépet, azt megtömték mindenféle számokkal, iszogatják a kávéjukat, üdítőjüket, olvassák az újságot, és pont nem érdekli őket a sátorállítás. Ez egészen estig tart, akkor aztán kapkodni kezdenek.
 Ám a délutáni szunyókázás után arra is van lehetőség, hogy a töltés túloldalán lévő focipályát meglátogassuk, és ott addig hecceljük a helyi erőket, amíg kihívnak minket egy nagyszabású focimeccsre.

A turista ilyenkor megszervezi a csapatát, büszkén vonul be a pályára, integet a pálya szélére rendelt turistalányoknak, majd elegánsan elvégzi a kezdő rúgást. Azt tudni kell, hogy ez az utolsó pont, amikor büntetlenül labdához ér, ugyanis a helyieknek igen jó csapatuk van, és rendszerint azzal végződik a meccs, hogy a turista lányoknak meg kell magyarázni, miért kaptunk ekkora zakót.

 Csendesedne már a tábor, de a kocsma bezzeg hangos! A cimbalmos helyett a villanycigány munkálkodik, a legények kurjongatnak, az ablak nem reng belé, mert nyitva van. Igényektől függően következik a buli. A szolid mulatozástól a fergeteges, pólópörgetéses, hajnalig tartó dörgésig bármi történhet, a kocsma addig van nyitva, amíg a vendégek jól érzik magukat. A sátor karnyújtásnyira, ha a fáradt vándor pihenni vágy.

S hogy mi lesz másnap? Az a bulitól is függ… Bár túl nagy megterhelés nem várható, összesen nyolc kilométer evezés….

 {mospagebreak}

 

 

Kedd: Irány Rábahídvég!


Bizony a másnap reggel Molnaszecsődön sem könnyű! Ritkán haragszol ennyire a napsütésre, pedig ha tegnap kisakkoztad volna, hogy a fák hova vetnek árnyékot, most nem lenne 30 fok a sátorban. Ráadásul ha tegnap jól sikerült a buli, akkor most a sündisznók fociznak a fejedben, és egy belső hang elfúló hangon suttogja: vizet! Persze nem pontosan a Rába vizére gondolsz, ezért a sátorból kifelé kúszva nem a folyó, hanem inkább a vizespalack felé veszed az irányt. Felfedezed, hogy a többi turista a nyitott sátorból már félig kilógva alszik, és szerencsésnek tartod magad, hogy Te azért még lélegzel. Röviden végiggondolod, hogy ez a nap mélypontja, tehát a honlapunkon szerepeltetni akarod. Már úgyis mindegy, elvánszorogsz a kocsmáig, ahol meglepődve látod, hogy Szabi, a kocsmáros már fitten takarít, és elnéző mosollyal készíti neked a kávét.

Az ekkorra már összekovácsolódott csapat többi tagja is érkezik, és azt találgatjátok, hogy hogyan fogjátok megtenni a mai napi távot, mert sejthető, hogy nehezebb lesz, mint az első napi 32 km. Ne aggódj, ma is ráérünk elindulni, és hidd el, érdemes is lesz!
Ma már kevésbé szigorú hamahamázás közben csomagolsz, és mindez 3-4 órát vesz igénybe. Semmi gond, nyaralni jöttél!

 Azt tudtad, hogy csak nyolc kilométert evezünk ma, de mégis olyan gyorsan leérünk, hogy sajnálod, főleg azért, mert megint egy igen szép szakaszon jártunk. A társaságot kedveled már, a túravezetőkért rajongsz, és azon gondolkodsz, hogy még egy túrára befizetsz az idén.
Ezekkel a súlyos gondokkal a válladon érkezünk meg a táborhelyre, s már messziről látod a táblát:
 Csak azt nem érted, hogy az a sok ember miért áll derékig a vízben, és horrorisztikus mosollyal néz rád. Hamar rájössz!

A szépen gondozott táborhely láttán sejted, hogy ez nem lesz olyan rossz nekünk, s ha bemész a büfébe, azt is láthatod, hogy itt aztán a csülöktől a pizzáig mindent lehet enni. Zenegép, discó fények, minden, ami kell. Pista bácsiban bízhatsz, ő a tulaj! Vadász, horgász, madarász. A hely nevezetessége Kőnig, a 25 éves gyönyörű sas madár.

Zuhanyozni akarsz? Azt is lehet. De szerintem jobban teszed, ha szunyókázol egy kicsit az este előtt! Itt is választható foglalkozás a második gigabuli, vagy a beszélgetős show. Mindkettőre megvan a lehetőség!
Másnap? Hát… 20 kilométer lesz, Rumig.

{mospagebreak}

 

>>> A folytatás Vízállás és résztvevő függő! <<<

 

Szerda: Csorogjunk Rumig!


Ugye te sem tudod, hogy kívánd-e a napsütést a túrára! Valamit valamiért! Szép napos időt szeretnél, de ebben az esetben a reggeli szauna-ébresztőt is el kell viselned! Szerencsére le tudsz menni a Rába partra, a hajnali napfényben tudsz elmélkedni a világ dolgain, s azon, hogy de klassz estét töltöttél a barátaiddal tegnap is! Merthogy a többi turista már a barátod, a túravezetőkre meg már úgy tekintesz, mint félistenekre. Na nem azért, mert szereted őket, hanem azért mert tőlük várod a mai napon is, hogy megúszd a korai indulást. Megúsztad. Azért legkésőbb délben indulunk, mert egy viszonylag lassú folyású szakasz, és 20 km. áll előttünk, ráadásul lesz egy meglepi is, ahol időzni fogunk!
 Ez pedig nem más, mint egy hatalmas inda, amin először csak a bátrabbak, aztán a többiek is le mernek ugrani. Mire kialakul a sorban állás, annyi idő telt el, hogy sajnos mennünk kell tovább.

Az evezéstől elszokott karok épp jelezni akarták, hogy elegük van, amikor megérkezünk Rumba. Némi cipekedés vár ránk, ugyanis a sportpályáig el kell vinni a lapátot, és a hordót (ekkor az nem lesz könnyű) az autó pedig ott vár minket a csomagokkal, és lehet sártat állítani.
 
Este megindulhat a fedezd fel Rumot akció, persze ekkorra már senki nem fog az alkoholra asszociálni, inkább elindul a település éttermébe, ahol bombajó halászlét készítenek.
Az evés, evés és evés után hazafelé menet betérsz a tekepályára, hátha lehet még egyet-kettőt gurítani. Aztán alvás. Nagy alvás!
Holnap  pedig az utolsó nap. Nem csak a búcsú, a szakasz is izgalmas lesz!
{mospagebreak}
 

 

 

Csütörtök: A búcsú evezés Sárvárig


Ugye jót aludtál! Izgalmas napunk lesz ma! 24 kilométert fogunk evezni, de az ikervári erőmű is az utunkba ugrik, ezért több idő fog elmenni a szakaszra.

 Nem is lesz gond egészen az első 13-14 kilométeren, szép vidék lesz, aztán elérkezünk az első zsilipig. Itt vízállástól függően eldöntjük, hogy merre menjünk tovább. Mehetünk az öreg Rábán, ami az egyik legcsodálatosabb szakasza a folyónak, olyan, mint az egész folyó volt száz évvel ez előtt. Pici, apró sodrások, lágyan benyúló ágak teszik széppé ezt a szakaszt, de sajnos csak akkor tudunk rajta hajózni, ha van elegendő víz. Ha nincs, akkor az erőmű felé kell mennünk. Hosszú egyenes szakasz után jutunk el odáig, ahol aztán újra egy kis hajó cipelés következik. Az erőmű pedig lenyűgözően érdekes. Egy ipari múzeum, mintegy százhúsz évvel ez előtt épült, Közép-Európa első vízierőműve volt. Az 1920-as években építették át váltóáramúra, azóta termel rendületlenül.

Az erőmű után izgalmas 4 kilométer következik. A folyó legizgalmasabb része! Sodrások, kanyarok, benyúló ágak, szóval mindent elkövet a folyó, hogy emlékezetessé tegye a nyaralást.
Észrevétlen jutunk az öreg Rába torkolatához, ahonnan már látszik a sárvári híd. A túra vége.
Sajnáljuk, hogy vége. Te is sajnálod, de szép emlékekkel lettél gazdagabb. Telefonszám csere, intesz pát, és jössz jövőre is. Tudjuk! És várunk! Minden jót turisták!

 

Nyomtatás
kód Időpont
jelleg szabad hely
1.
001
2010. VII. 16 - VII. 22.
Végre túra 45
2.
002 2010. VII. 30 - VIII. 05. Mittler túra 41
3.
003
2010. VIII. 13 - VIII. 19. Extra túra 42








 

részletek

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
info: 20/935-9419

 

 

Túráinkat - szerencsére - más oldalak is szívesen átveszik, de sajnos nem mindig frissítik!
FONTOS, hogy a VÉGLEGES és PONTOS információkat MINDIG ezen az oldalon találod!