Már egy hete csak a Szandára gondolok,
Mindig meg-meg állva…
Viruló flórával remélten
Ment a Rábára, ment merészen.
Én még őszinte főnök voltam,
Fordítottam, takarítottam,
Hagyd a tangapapucsot másra!
Tiszta Szandát tegyél a zsákba!
A turista csak állt,
és remegett némán.
Levegőt nem,
csak vizet nyelt némán.
Pakolna ő, de mostmár késő.
Most látja, milyen óriás… én.
Szanda-flóra reszket a létben..........
Elhull a virág, eliramlik az élet…