A Bakony turisztikai lehetőségei jók, a hegyvidék adottságainak kihasználása, a természetjárás, az öko- és aktív turizmus feltételeinek fejlesztése, országos jelentőségű kínálattá ötvözése még a térség előtt álló feladat. A Balaton-Veszprém-Pannonhalma-Győr közúti forgalmi folyosón a nyári főszezonban hatalmas méretű külföldi autófolyam zúdul át, s örülhetünk, ha „turistái" legalább Zircen a ciszterci apátsági templomra, Cseszneknél a várra egy-egy pillantást vetnek... De a hegyvidéki üdülést kedvelő, belföldön próbálkozó honfitársaink is inkább az Északi-középhegység felé indulnak. Korábban is így volt, hiszen a hazai turistáskodás „aranykorában", az 1930-as években, mikor a Pilis, a Mátra és a Bükk turistalétesítményei, turistaútjai már rendszert, hagyományt teremtettek, a Bakonyban mindezek a feltételek még jórészt hiányoztak. Dr. Rómer Flóris már 1860-ban ismertetőt írt a térség természeti szépségéről. Erre rávilágítva, s utalva a későbbiekben részben pótolt feltételek megteremtésének szükségességére, csak 1927-ben hívta fel újra a figyelmet dr. Darnay-Dornyay Béla egészen kiváló kalauza. Később persze szaporodott - főként a jeles szerző jóvoltából - a kiadványok száma, de a lemaradást csak részben sikerült behozni.
A térség említett átmenő forgalmának „megállítása", a belföldi turizmusélénkítése, a kínálatbővítés oly sokszor hangoztatott célja a Bakony vonzerejére méltán támaszkodhat. A falusi turizmus előretörése, a több községben kialakult színvonalas szálláshelyválaszték, az önkormányzatok, civil kezdeményezések, egyesületek programot adó rendezvényei, Veszprém megye turizmusmarketingje, a konferenciákon hangoztatott nemes célok megvalósítása építgeti a bakonyi turizmusfejlesztés útját. A hegységbe látogatókat elsősorban a Magas-Bakony és környékének gazdag természeti látnivalói, a hegyek-völgyek csendes bükkösei, virágos rétjei, a sziklák közt megbújó hűs hasadékok, a vándorra csendességet parancsoló őskori halomsírmezők „százhalmai" csábítják Bakonybélre, a Gerence völgyébe, a Kőris-hegyre, vagy a Királykapuhoz. A történelmi hangulatot árasztó Csesznek, a Cuha - hazánk legszebb vasútvonala végigjárta - szurdoka, az Ördög-árok mohos, sziklás szakadéka is kedvelt célpont, de nem feledkezhetünk meg a Keleti-Bakony Gaja-szurdokáról, a vadregényes Burok-völgyről, a Római fürdő sziklaszorosáról, vízeséséről és Tés szélmalmairól sem. A túra bejárásai során vált egyértelművé, a turistautak járhatóságának garantálásával, a turistajelzések követhetőségének biztosításával, pihenők létesítésével, tájékoztató táblák kihelyezésével, a kilátók, források karbantartásával jóval előrébb léphetne a Bakony a hazai turizmuspalettán. Ez a helyi lakosság, a vendéglátó/fogadó vállalkozások, szolgáltatók reménye, igénye is, hiszen a térségben ez lehet csak a „tájba illő" területfejlesztés, a helyi falvakban élők optimista jövőképének záloga. A bakonyi falusi turizmus édestestvére a természetjárás mellett a kerékpárosturizmus, melyre a lágy ívű dombok, a mérsékelt emelkedésű erdős hegyhátak, szelíd patakvölgyek erdészeti műútjai, a gyér forgalmú országutak kiváló lehetőséget nyújtanak.
